<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Vesebajom/k</provider_name><provider_url>https://vesebajom.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Zssu</author_name><author_url>https://vesebajom.cafeblog.hu/author/zssu/</author_url><title>Így kezdődött.....</title><html>&lt;p&gt;1983-ban diagnosztizálták, hogy cukorbeteg vagyok. Azonnal inzulinra állítottak, akkor 9 éves koromban ezt nagyon nehéz volt elfogadni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Teltek az évek, szerencsére semmiféle problémát nem okozott az életembe. Ha nem árultam el, hogy diabéteszem van, akkor nem is vették észre. Kijártam az iskoláim, tervezgettem az életem. 2004-ben megismertem a nagy Ő-t is. Hamarosan a gyerekvállalás is szóba jött. Először úgy lettem terhes, hogy nem is terveztük még. Sajnos erre a babára semmiféle szempontból nem voltunk felkészülve.Hamarosan el is vesztettem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A következő babát már tudatosan terveztük, orvosi segítséggel. Minden irányba kivizsgáltak és ekkor vették észre, hogy a vesefunkcióm már nem tökéletes. Ennek ellenére hamarosan pocakos voltam. Nagy volt az öröm. Sajnos a szervezetem nem örült velem....előbb a vérnyomásom bolondult meg, utána a vércukrom - állandóan alacsony volt. A 12. hét környékén elkezdtem fehérjét pisilni, dagadni kezdtek a lábaim. Nagyon nehéz volt. Aztán a 24. terhességi hetemen befektettek a kórházba - vigyázni kell ránk felkiáltással. Ott már Nephrosis syndromaként emlegették a vesepróblémám.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A 33. hétig bírtam, akkor megszületett a kisfiam...akinek a kis súlyján kivül semmi problémája nem volt. Na ezt már rólam nem lehetett elmondani. A vérképem rettenetes volt szülés után 82 Hbg!. A transzfúziót nem bírtam, így azt kihagyták. A szülés orvosom ezek után úgy gondolta ezzel az ő gyógyító tevékenysége befejeződött, így hazaengedett. A fiamat még nem engedték, hiszen híznia kellett, így majd 1 hónapig regenerálódhattam. Mire a kicsim hazajött, javult minden értékem, sőt a vesefunkcióm is majdnem a normál szintre tért vissza.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A diabetológusom szoros kontrollt javasolt. A szokásos kontrollok alkalmával mindig nézték a vesefunkciós értékeimet. Lassú romlás volt észlelhető, egészen 2011-ig. Akkor elkezdett rohamosan romlani. Akkor küldött először nephrológushoz -&quot;vesegyógyász&quot;.  Először az István Kórházba. Nagyon kedvesek és profik voltak az ottaniak, de valahogy még sem éreztem ott biztonságban magam.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egészségügyben dolgozom - így a munkahelyem Nephrológiai osztályát választottam. Sok jót hallottam róluk, közel is volt. Életem egyik legjobb döntése volt  - hihetetlen profizmussal teszik a dolgukat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az első perctől nyíltam, őszintén feleltek a kérdéseimre. Ezt nagyon fontosnak tartottam és tartom most is. 2015 augusztusáig birta a vesém......&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>